Glavna ulica 20
9220 Lendava/Lendva
Augusztusban szervezték meg az 50. Lendvai Nemzetközi Művésztelepet, amelyik éppen annyi éves, mint a Galéria Múzeum intézménye a lendvai várban. A kezdetektől fogva a művésztelep fontos eseményt jelent a városban és a régióban, és ami még fontosabb, hogy a szervezését mindig támogatta a civil társadalom. A múlt pénteken a lendvai várban bemutatták a monográfiát, és megnyitották a bronz kisplasztikák tárlatát, amelyek a jubiláris 50. művésztelepen készültek.
Az 1973-ban megszervezett első művésztelep, az évek folyamán több jelentős változáson ment keresztül, ami a legjobban a gyűjteményben mutatkozik meg. Benne, a festményektől a grafikákon, szobrokon keresztül, a képzőművészet valamennyi műfaja képviselteti magát. A kezdetekben először kizárólag a festészet volt jelen, majd ehhez folyamatosan kapcsolódtak a különböző műfajok: az intarzia, a kisplasztika, a grafika és a textilművészet. A művésztelepen készült szobrok jelentős része köztériként lett megalkotva. Ennek köszönhetően a város lakói és látogatói a műalkotásokat közelebbről is megismerhették. A határkő a művésztelep történetében a 2005-ös év, amikor először öntötték bronzba a szobrokat. Azóta ez az egyetlen technika, amelyikben alkotnak a résztvevő művészek.
A Lendvai Nemzetközi Művésztelep gazdag múltját, résztvevőit, szervezőit, valamint az ott készült alkotásokat egy igényes monográfia rendezi egybe, amit a Lendvai Galéria-Múzeum adott ki. Ennek bemutatóját a gyűjteményből válogatott, az eddigi művésztelepeken készült alkotások kiállítása kísérte. A vár padlásterében azok a kisplasztikák kaptak helyet, amelyeket Becskei Andor, Király Ferenc, Mykhailo Kolodko, Lipovics János, Kristina Rutar és Veres Gábor alkottak az idei művésztelepen.
Dubravko Baumgartner, a Lendvai Galéria-Múzeum igazgatója, dr. Marko Sraka, a kulturális miniszter tanácsadója, Pisnjak Atilla, kurátor, a monográfia szerzője, valamint Gerics Ferenc, az intézmény egykori igazgatója és a művésztelep szakmai vezetője, kihangsúlyozták az ilyen jellegű események folytonosságának és minőségének a jelentőségét, hiszen a város és lakóinak arculatát alakítja, felbecsülhetetlen értékű örökségként.