Lendva már évek óta a Shoah - Emlékezzünk projekt keretében, a kulturális, múzeumi és oktatási intézmények által szervezett megemlékezésekkel, kiállításokkal, előadásokkal, tanórákkal és egyéb tevékenységekkel csatlakozik a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából történő megemlékezéshez.
Janez Magyar, Lendva község polgármestere, Eva Tomič, a Szlovén Köztársaság Elnöki Hivatalának tanácsadója, Kelemen Gertrúd, Magyarország Lendvai Főkonzulátusának főkonzulja, Sara Božanić, a Szlovéniai Zsidó Szövetség - Hagyományos Zsidók Közösségének alelnöke, és Horvát Tomi a Lendvai Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, a hosszúfalusi zsidó temetőben lévő emlékműnél koszorúk elhelyezésével tisztelegtek az áldozatok előtt.
„Idén 80 éve, hogy megkezdődött a muravidéki zsidók tömeges deportálása, 80 éve, hogy Lendva, a lehető legborzalmasabb módon, sok lakosát, sőt egész családokat veszített el. A holokauszt történelmi emlékének megőrzésére irányuló erőfeszítéseink szellemében, de egyben tisztelgésként is azok előtt az emberek előtt, akik egyénként és közösségként felbecsülhetetlen értéket és maradandó, kitörölhetetlen nyomot hagytak Lendván, főhajtással emlékezünk és gyászoljuk őket” - mondta Janez Magyar Lendva község polgármestere.
Idén Lendván és Szlovénia számos más pontján különböző tevékenységek zajlanak, amelyek célja, hogy 80 évvel a második világháború tragikus és erőszakos eseményeinek befejezése után se merüljön feledésbe a múlt század történelmének egyik legsötétebb időszaka. Így 2023. január 26-án, pénteken 18.00 órakor Boris Hajdinjak a Lendvai Könyvtárban A muravidéki zsidók sorsa Primo Levi, Elie Wiesel és Kertész Imre műveiben címmel tart előadást.
A szlovéniai nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjai, amelyekhez a lendvai iskolák évek óta csatlakoznak, tartalmilag is egyre gazdagabbak. Idén az I. számú Kétnyelvű Általános Iskola kilencedikeseinek is tartanak emlékórát, ahol a tanulók, tanítás keretében, az iskola előtti emlékparkot látogatják meg, az iskola aulájában pedig tematikus kiállítás készül. A Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai számára a Lendvai Zsinagógában Boris Hajdinjak történész, a Maribori Zsinagóga Zsidó Kulturális Örökség Központjának igazgatójának vezetésével - A lendvai zsidók a holokauszt idején címmel tartanak történelemórát.
A holokauszt (latinul: holocaustum, görögül: holókauston „égőáldozat”) a második világháború alatt hatmillió zsidónak a nácik általi tömeges megsemmisítését jelenti. A nemzetközi történetírás a Shoah (héberül: sho'ah, „hirtelen összeomlás, pusztulás”) kifejezést is használja. A holokauszt az európai zsidóságnak a náci Németország és kollaboránsai által a második világháború alatt folytatott szisztematikus üldözésére és elpusztítására utal. A fő cél az összes zsidó kiirtása volt, amit a nácik a „zsidókérdés végső megoldásának” vagy Endlösungnak neveztek. A náci rezsim számára elfogadhatatlan etnikai, vallási és politikai csoportok (romák, szlávok, Jehova tanúi), valamint a homoszexuálisok, szellemi és fizikai fogyatékosok szintén a megtizedelés és végső soron a megsemmisítés célpontjai voltak. A holokauszt a szlovéniai zsidók között is sok áldozatot követelt, különösen a Muravidéken, ahol a háború előtti időszakban a legtöbb zsidó élt. 1944-ben a zsidó közösség, amely főként Muraszombat és Lendva környékén élt, a koncentrációs táborokban végzetes csapást és tömeges pusztulást szenvedett el. A legtöbb szlovéniai zsidó Auschwitzban lelte halálát. A longovaci zsidó temetőt a zsidók az 1830-as évek óta használják halottaik eltemetésére, majd az 1880-as években kibővítették, és 1905-ben egy halottasházzal bővítették, eredetileg két ajtóval. Annak érdekében, hogy Szlovénia legnagyobb és egyetlen teljes egészében fennmaradt zsidó temetőjét eredeti állapotában megőrizzék, Lendava önkormányzata gondoskodott az eredeti kétszárnyú kapuk felújításáról, amelyeket mostanra visszahelyeztek, és hamarosan további helyreállítási és rekonstrukciós munkálatok következnek, beleértve a kapuk belső részének felszerelését is.
